KERESÉS
Gépeljen be a keresendő könyv(ek)re jellemző kifejezés(eke)t, úgy mint cím, szerző stb... Bármilyen kereső kifejezést lehet használni, a program automatikusan keresni fog a dokumentumok címében, a szerzői nevekben, illetve a dokumentumokhoz tartozó "tárgy" mező tartalmában.Több kereső kifejezés használatára is lehetősége van, de a kifejezéseket szóközzel el kell választani. Használja az "Fejlett keresés" modult a pontosabb találatok érdekében, vagy egyszerűen kattintson a "Keresés" gombra keresési kifejezés nélkül a teljes könyvtári állomány böngészéséhez
Könyvtár nyitvatartási rendje:
| Hétfő | ZÁRVA | |
| Kedd | 8:00 - 13:30 | ZÁRVA |
| Szerda | ZÁRVA | 14:00 - 18:00 |
| Csütörtök | 8:00 - 13:30 | 14:00 - 17:00 |
| Péntek | ZÁRVA | 14:00 - 17:00 |
| Szombat | 8:00 - 13:00 | |
| Vasárnap | ZÁRVA |
Elhelyezkedés:
Örkény, Fő út 20. - Örkényi Szabadidő Központ és Könyvtár (kastély)
Bejárat: az hátsó szabadtéri színpad felől, a felső bejárati ajtón keresztül.
Telefonszám: 06/29-311-007
E-mail cím: konyvtar.orkeny(kukac)gmail.com
Névadónk: Örkény István
Örkény István György (Budapest, 1912. április 5. – Budapest, 1979. június 24.) Kossuth-díjas író, gyógyszerész, az Újhold társszerkesztője; a világirodalmi rangú magyar groteszk próza megteremtője. Radnóti Zsuzsa Jászai Mari-díjas dramaturg férje. Örkény jómódú zsidó polgárcsaládban született a tízes évek elején. Édesanyja Pető Margit, édesapja Örkény Hugó patikus. 1930-ban érettségizett a Piarista Gimnáziumban, majd a Műegyetem vegyészmérnöki karára iratkozott be. 1932-ben átiratkozott gyógyszerész szakra, ahol le is diplomázott 1934-ben. 1937-ben került kapcsolatba a Szép Szó körével, majd Londonba, Párizsba utazott, ahol alkalmi munkákból élt. 1940-ben tért vissza Budapestre, ahol befejezte műegyetemi tanulmányait, s 1941-ben diplomázott mint vegyészmérnök.
A második világháborúban munkaszolgálatos volt a Donnál, majd hadifogságba esett, s csak 1946-ban térhetett haza. 1949-től az Ifjúsági Színház, 1951-től a Magyar Néphadsereg Színházának dramaturgja volt. 1954-től a Szépirodalmi Kiadó lektoraként dolgozott, 1958 és 1963 között az 1956-os forradalomban való részvétele miatt publikációs tilalmat róttak ki rá – ez idő alatt az Egyesült Gyógyszergyárban (ma Egis Gyógyszergyár) dolgozott vegyészmérnökként.
Első felesége Gönczi Flóra volt, akivel 1937. június 23-án kötött házasságot Budapesten,[3] 1941-ben váltak el.[4] Második felesége 1947–1959 között F. Nagy Angéla, szakácskönyvíró. Harmadik felesége Radnóti Zsuzsa irodalomtörténész, a Vígszínház dramaturgja, akivel 1965-ben kötött házasságot.
1979-ben végzetes kór támadta meg, de még a halálos ágyán is dolgozott. Halála óta felesége gondozza hagyatékát és életművét. Szívelégtelenségben hunyt el, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra...
KÖNYVTÁRI DOKUMENTUMOK
- - Gyűjtőköri Szabályzat- - Házirend
- - Küldetésnyilatkozat
- - Szervezeti és Működési Szabályzat